Sika-védelem a teraszokon Az új épületek építésénél még mindig a teraszok lapburkolatának elkészítése okozza a legnagyobb problémát, melynek következtében a burkolatok felfagyását, részleges, vagy teljes tönkremenetelét tapasztaljuk, pedig a nedvesség - mely a károk alapvető okozója - elleni védelem követelménye nem új keletű, rendeletileg jól szabályozott, betartása a teljes építési folyamatban, a tervezéstől a kivitelezésig kötelező érvényű.
A szabályzás (részletesen olvasható az OTÉK-ban: 50.§. és 57.§.) kettős: az épületszerkezeteknek védelmet kell nyújtaniuk a nedvesség ellen, tehát lakható épületeket kell építeni, a másik szabályozási elem, hogy az épületet, annak szerkezeteit meg kell védeni a nedvesség káros hatásaival szemben (a nedvesség lehet talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.). A teraszburkolat készítéséhez három anyag – legalább is sokan így tudják – szükséges: ragasztó, fugázó és természetesen maga a lap. Nagy csalódást okoz, ha e három anyagból elkészített, „kifogástalan” (esztétikus, szilárd, egyenletes felületű) burkolat a következő tavaszra tönkremegy, pedig a három anyag mindegyike rendelkezhetett első osztályú minősítéssel, alkalmassági engedéllyel, szavatossági időn belüli beépíthetőséggel. Akkor mi lehet a meghibásodás oka? Csak az anyag tulajdonságaiból levezetett, ezért alapvetően téves következtetésre jutunk, ha nem építünk be szigetelő réteget a burkolat rétegei közé. Nem elég tehát, ha egy építőanyag tulajdonságai között azt olvashatjuk, hogy az vízálló, vízlepergető, fagyálló stb., ebből nem szabad azt az egyébként téves következtetést levezetni, hogy a beépített anyag védi az alatta lévő szerkezetet a nedvesség nem kívánatos hatásaival szemben. Ezért gyakorlatilag mindegy, hogy a lapburkolat fugázó anyaga mennyi nedvességet enged át, nem az a feladata, hogy szigeteljen. Vízszigetelésként be kell építeni egy szigetelő, védő réteget, és így rögzítsük emlékezetünkbe a lapburkolatok készítéséhez szükséges anyaglistát: szigetelő-réteg, ragasztóréteg, járólap. Egyéb, további kiegészítők között találhatjuk meg a fugázókat, tömítőanyagokat, szegély- és dilatációs síneket stb. A vízszigetelő anyagtól a korszerű burkolatok készítésénél már megkövetelhető, hogy közvetlenül ragasztható legyen rá a burkolat, ne kelljen szigetelést védő betont beépíteni. Legyen magas repedésáthidaló képessége és anyagtulajdonságait legalább -20 °C hőmérsékletig őrizze meg. Mivel a legáltalánosabban alkalmazott alapfelület a mai építkezéseknél a beton, azokat az anyagokat nevezhetjük korszerűnek, melyek felhasználása előtt nincs szükség más anyagra, pl. alapozóra (természetesen az alapfelület általános követelményeit a betonnak ki kell elégíteni, mert egy gyenge szilárdságú, vagy egyenetlen, szennyeződött alapfelület esetén szükség van kiegészítő anyagokra, javítási, tisztítási technológiákra). A SikaTop 109 ElastoCem hidraulikus kötő-anyagú, kétkomponensű, rugalmas tulajdonságú vízszigetelő habarcs. Tiszta és érdes betonfelületen előnedvesítésen kívül más alapozó anyagra nincs szükség. A magasan tixotróp habarcs függőleges felületen sem folyik meg. Az aljzaton lévő nem átmenő repedések esetén repedésáthidaló, tehát nincs szükség egyéb kiegészítő intézkedésre, mivel szakadási nyúlása legalább 30%. A maximális rétegvastagság egy munkamenetben ne haladja meg a 2 mm-t, esetleg kisebb helyeken a 3 mm-t. A 2 mm-es átlagos vastagsághoz 3-4 kg anyagra van szükségünk, így a 28 kg-os kiszerelés – az alapfelület egyenetlenségétől függően – kb. 7-9 m²-re elegendő. Az anyagot a bekeverést követő 45 percen belül dolgozzuk fel hengerrel vagy simítóval. Környezeti feltételektől függően (+20 °C hőmérséklet esetén) már másnap ragaszthatunk rá lapburkolatot Sika Ceram 203 csempe-ragasztóval. A Sika Ceram 203 flexibilis tulajdonságú, vékonyágyazatú csemperagasztó. Az MSZ EN 12004 szabvány szerint C2T osztály besorolású ragasztóval közvetlenül ragaszthatunk csempeburkolatot a SikaTop 109 ElastoCem vízszigetelésre, nagyméretű gres-lapokkal is. A ragasztó vastagságát a lap méretéhez igazítsuk, a minimális ragasztóvastagság 1,5 mm, de ne lépjük túl az 5 mm-t. Így pl. 20x20 cm méretű lapokhoz 3-4 kg-ra, míg nagyméretű lapokhoz akár 4-7 kg-ra lesz szükség. A lap mérete és a ragasztó kívánt vastagsága adja meg a fogazott simító fogméretét, mellyel a ragasztót fel tudjuk dolgozni. A 30x30 cm alatti méretű lapokhoz 6 mm-es, nagyobb méretek esetén 10 mm-es fogazású simítót használjunk. Teraszok készítésénél el kell érni, hogy a lap és az aljzat között a ragasztó legalább 90%-os felületet fedjen be, ezért a fogas simítóval aljzatra feldolgozott ragasztón kívül a lapot is kenjük meg vékonyan (a simító sima részével) ragasztóval, tehát kétoldali ragasztást készítsünk (Floating-Buttering eljárás). Beltéri burkolásnál természetesen erre a meg-oldásra nincs szükség, mivel ott elegendő a 65%-os ragasztási felület biztosítása. A burkolat már másnap (+20 °C-on) járható, fugázható, de teljes terhelésre csak 7 napot követően vegyük igénybe. Kiegészítő termék a vízszigetelő habarcshoz a Sika SealTape-S vízszigetelő szalag, a nedvességnek kitett burkolatok alatti mozgási (dilatációs) hézagok és szegélyperemek (fal-padló csatlakozás) szigetelésére. Forrás: Sika Hungária Kft.