Munkahézagok és dilatációs hézagok megfelelő lezárása A magas- és mélyépítési szerkezetek, műtárgyak hézagkialakításainál nagyon sok különleges hézagtömítési problémával találkozhatunk. A hézagtömítési feladatok között szerepelhet egy általános munka-, vagy dilatációs hézag tömítése, vízzáró kialakítása, akár egy csőáttörés megfelelően tömített megoldása, élek, peremek vagy csatlakozások utólagos lezárása.
Alapjába véve két hézagfőcsoportot különböztetünk meg: a munkahézagot és a dilatációs hézagokat. A munkahézag (betonozási, építéstechnológiai) két különböző korú betonfelület csatlakozási vonala, a végleges szerkezeti elemek folytonosságát nem szakítja meg, csupán ideiglenes, építéstechnológiai okokból szükséges. Mélyépítési munkálatoknál a munkahézag vízzáró kialakítása általános követelmény. A munkahézagokat már a tervek ismeretében ki kell jelölni, valamint az építéstechnológiából és az anyagtulajdonságokból (pl. beton) eredő szakaszolások helyét is meg kell tervezni. A váratlan okok miatt, nem előre tervezett munkahézagok kialakítását-pl. időjárási körülmények, géphiba miatt kényszerűen befejezett szerkezeti egység-lehetőség szerint el kell kerülni, vagy biztosítani kell a munkahézag megfelelő tömítettségét, a megfelelő szigetelésekhez, lezáró elemekhez történő csatlakozását, de amennyiben lehetséges, a betonozási munkálatokat folyamatosan kell végezni. A munkahézagok kialakítását a betonszerkezetben- ez optimális esetben a minimális húzó- és nyíróerők zónájában történjen, hogy a csatlakozó felületek lehetőleg merőlegesek legyenek a nyomófeszültség irányára- úgy kell megtervezni, hogy az ne zavarja, hanem elősegítse a szerkezet egységes , repedésmentes működését. A munkahézagokkal szemben támasztott követelmények lehet pl. a vízzáróság, különböző folyadékok, szennyezőanyagok behatolásának gátlása, de akár e teljes erőzáró kapcsolódás igénye is. Így a munkahézagok kialakításának anyagrendszerei lehetnek a különböző hézagképzések kialakítására alkalmas folyadék vagy paszta formájú híd és munkahézag képzésére szolgáló termékek, melyek alkalmazásával erőátadó kapcsolat is felépíthető. (Sika, Latex, Sikadur-32). De kialakítható a munkahézag PVC alapanyagú munkahézag szalagok akár szerkezeten belüli, akár szerkezeten kívüli elhelyezése is (Sika fúgaszalagok), továbbá vízre duzzadó anyagrendszerek, kittek, profilok (Sikawell-S, Sikawell-P) alkalmazásával, amely a teljes vízzáróságot is biztosíthatja. Mint minden szerkezet esetében, a munkahézagok tömítettségének megfelelő kialakításakor figyelembe kell venni a munkahézag formáját, elhelyezkedését, továbbá mozgásainak lehetőségét, és ezeknek megfelelően kell kiválasztani a helyes megoldást. A másik hézagtípusba tartoznak a dilatációs hézagok (tágulási, zsugorodási). A dilatációk mindig valamilyen mozgás következtében jönnek létre. Valamint meg kell említeni az egyik legnagyobb gondot okozó időben végbemenő alakváltozásokat. Ezek a beton kapillárisaiban lévő, kémiailag le nem kötött víz eltávozásával függnek össze. Ide tartozik a zsugorodás és a lassú alakváltozás. A zsugorodás a betonnál terheletlen állapotban jelentkezik. A folyamat a következőképpen játszódik le: a beton kapillárisaiban víz van. A levegő páratartalma kisebb, mint ennek a vízzel kitöltött résznek a páratartalma. A betonból víz párolog el. A víz felületén húzófeszültségek alakulnak ki, mely a betonra nyomást ad át, minek hatására a beton összenyomódik, zsugorodik. A másik kiemelt folyamat a lassú alakváltozás. Ellentétben a zsugorodással, itt a jelenség a terhelt betonnál jön elő. A betonban a szűk kapillárisok ellenállnak a víz áramlásának. Ennek következtében nő a pórúsvíznyomás értéke. A víz elpárolog. Ezzel megint csak nő a betonvázra ható nyomás, míg végül a teljes terhelés átadódik a vázra. Ezen folyamatok hatásár alakváltozik a beton. Hasonlóan a munkahézagokhoz, a dilatációs hézagok helyét, méretét, kitöltési és tömítési módját már a tervezési fázisban meg kell határozni. Dilatációs hézagok esetében két esetet különböztetünk meg. Az egyik eset az, ha már a betonozási fázisban elhelyezik a PVC fúgaszalagokat (SIKA Fúgaszalag), melyek bütykös befogókarmaikkal és azok megfelelő elrendezésével gondoskodnak arról, hogy víz számára lényegesen hosszabb legyen az az út, ami a szerkezet egyik oldalától a másik oldaláig tart. Az út alatt a víznyomás a bütykös kiképzésnek köszönhetően leépül, és ez a hatás biztosítja a teljes vízzáró tömítést. A fúgaszalagok közül a különböző mozgások és különböző víznyomási esetek értékére különböző típus álla felhasználó rendelkezésére. A másik eset lehet a a dilatációs hézagok utólagos lezárása rugalmas fóliacsíkkal, melyet műgyantahabarcs ragasztóanyag segítségével rögzítünk fel a dilatációs hézag két oldalára (Sikadur Combiflex Rendszer). Dilatációs hézagok esetében nagyon fontos hogy a hézagokat megfelelő lezáró elemmel lássuk el annak érdekében, hogy a hézag elkészítése után is működőképes legyen, piszokkal, szeméttel, a mozgást akadályozó anyagokkal ne tömődhessen el. Ebbel segítenek a a különböző utólagos lezáró szalagok (Siakdur Combifex), vagy spec. Hézagtömítő kittek (Sikaflex). Forrás: www.sika.hu